A Duna vízállása jelenleg apadó jelleget mutat hazánk területén annak ellenére, hogy csapadékos időszak áll mögöttünk és sokat hallhattunk a német és osztrák területen fekvő vízgyűjtők környezetében lehulló nagy mennyiségű csapadékról, de messze még a tavasz.
(Első ábra: Budapest vízállása az elmúlt időszakban apadó tendenciát mutatott.
Forrás: www.hydroinfo.hu)
Nos, akkor miért apad?
A belföldi csapadék nem érint jelentős vízgyűjtőket, illetve mennyisége sem volt kirívó, így önmagában nem képes a Duna vizét megemelni.
Környezetünkben a lehullott csapadék jelentős része hó formájában zúdult rá az Alpokra és a fagyos időnek köszönhetően egyelőre olvadás hiányában jelentősen nem befolyásolja hazánk legnagyobb folyóját és meg van az esélye, hogy tavaszig nem is fogja. Ez nem kedvez majd a hazai hajózásnak az elkövetkezendő néhány hétben.
Mekkora hó lepte be az Alpokat?
A völgyekben is több területen 2 métert elérő, akár meghaladó mennyiségű hó halmozódott fel, s ez mégis eltörpül a hegyeken, csúcsokon felhalmozódott több méteres fehér paplan mellett, mely nem egy helyen meghaladja az 5 métert is. Ezek az értékek kiemelkedően nagynak számítanak és még nincs vége a télnek, ami lehetőséget ad további, akár nagy mennyiségű friss hóréteg kialakulására.
(2., 3. ábra: Az Alpokban felhalmozódott több méteres hó hivatalos mérési adatokkal.
Forrás: www.sielok.hu)
Mit jelent ez nekünk?
Ezek az értékek közül többet a Duna vízgyűjtőit befolyásoló területen mértek, így jobbára a tavasz beköszöntével az ott felhalmozódott hó fogja leginkább meghatározni folyónk vízállását.
Kell árvíztől tartanunk?
A melegedés mértéke, hirtelensége meghatározó lesz esetünkben. Egy fokozatos enyhülés következtében elinduló olvadás is magas vízállást alakítana ki, hiszen hatalmas mennyiségű víz van a hegységen “hibernálva”, de egy hirtelen jött tavasz bizony komoly árvízi helyzettel is fenyegethet.
Összességében az évszak váltás beköszöntének “vadsága” meghatározó lesz hazánk legnagyobb folyójának életében.
(Borító: www.sielok.hu)
