A villámlás egy gigantikus szikra, amely a zivatar belsejében felhalmozódott pozitív és negatív töltések között jön létre. A villámlások az erejük és kiszámíthatatlanságuk miatt nagyon veszélyesek.
Egy villámcsapás áramerőssége általában 20-30 ezer amper között mozog, de elérheti akár a 300 ezret is. Összehasonlításképp egy 100 wattos égő árama 0,5 amper. A mennydörgést általában később észleljük a villámlásnál, hiszen hangsebességgel terjed, három másodperc alatt tesz meg egy kilométert.
Villámlástípusok: Amikor nagyszámú ellentétes töltésű részecske halmozódik fel egy viharfelhő belsejében, villámlás jön köztük létre. A villámlás típusa a töltések felhőn belüli, illetve körüli elhelyezkedésének függvénye.
-Felhőn belüli villám: A leggyakoribb villámlástípus egyazon felhő felsőbb és alsóbb, ellentétes töltésű részei között létrejövő villám.
-Felhők közötti villám: A legritkább villámlástípus szomszédos felhők között villan, amikor azok ellentétes töltésű területei egymás mellé kerülnek.
-Negatív töltésű lecsapó villám: Ez a villámlás a zivatarfelhő alján gyülekező negatív töltést kapcsolja össze a talajon odavonzott pozitív töltéssel.
-Pozitív töltésű lecsapó villám: Ez a villám a felhő magasabb részeiben elkülönülő pozitív töltéseket köti össze a talajon a talajon található negatív töltésekkel.
A villámlás egy igen ritka jelenséget is létrehozhat, melyet gömbvillámnak nevezünk. A gömbvillámok nagyon titokzatos jelenségek. Egy lecsapó villámból származó töltések egy része bizonyos körülmények között kis kerek labdává formálódik. Ez a kis fénylabda gurulhat a föld felszínén, de fel is kúszhat különféle tárgyakra (főként fémekre), mielőtt felrobbanna vagy szertefoszlana.
