A víz
Földünk, amelyet gyakorta kék bolygónak is neveznek, a folyékony víz jelenléte miatt egyedülálló a naprendszerben.
A víz egy egyszerű, ugyanakkor könnyen módosuló anyag. Egy molekuláját két hidrogén és egy oxigénatom alkotja. Ez a molekulaszerkezet sajátos kémiai és fizikai tulajdonságokat kölcsönöz a víznek, amely rendkívül fontos szerepet tölt be abban, hogy a Földön élhető környezet alakult ki és maradt fent. A hőmérséklettől és a légnyomástól függően a víz három formában fordul elő: szilárd, folyékony és gáz halmazállapotban.
A Föld vízkészletének 97 százaléka az óceánokban, folyékony halmazállapotban van jelen. Ezek a hatalmas méretű tárolók nagy mennyiségű oldott sót, főként nátrium-kloridot tartalmaznak. Az édesvíz csak kis mennyiségben fordul elő a Földön, döntő hányada felszíni jég formájában vagy a felszín alatt található.
Habár a légkörben jelen lévő vízgőz az édesvíznek csupán 0,001%-át alkotja, mégis kulcsfontosságú szerepet játszik az időjárás alakulásában. A levegő vízgőz tartalma 0 és 4 százalék között mozog. Az óceánokat leszámítva a víz legnagyobb hányada a jégsapkákban és a gleccserekben tározódik, a fennmaradó mennyiség nagy része pedig talajvíz formájában van jelen.Az édesvíznek csupán egyetlen százaléka hozzáférhető az élővilág számára.
A víz körforgása
Az időjárást – a hőcsere mellett – lényegében az óceánok, a szárazföldek, a növényzet és a felhők közötti folyamatos nedvességcserélődés hajtja. A folyamatot a víz körforgásának nevezzük.
Ezt a Nap sugárzása idézi elő, melynek hatására a víz párolgás útján elhagyja az óceánokat, majd pedig újra kicsapódik, azaz kis felhőcseppecskéket vagy jégkristályokat alkot. Ezek a felhőkből kihullanak, és esőt vagy havazást okoznak. A lehullott csapadékot a folyók és a felszín alatti vízmozgások visszavezetik az óceánokba, és a körforgás kezdődik elölről. E közegek között mozogva a víz, jég és gőz formájában is előfordul. Az időjárás alakulását döntően a víz körforgása határozza meg, amely során a víz egyik halmazállapotból a másikba jut át. Ez a vég nélküli folyamat egy olyan egyensúlyi rendszert tart fent, amely létfontosságú a Föld egészsége szempontjából.
Attól függően, hogy a ciklus melyik fázisban van, a víz más és más gyorsasággal kering. Egy vízmolekula átlagosan 10 napig tartózkodik a légkörben, a talaj mélyebb rétegeiben viszont akár 10.000 évig is jelen lehet. Tartózkodási ideje az óceánokban még ennél is hosszabb, körülbelül 37.000 évre tehető.
