Hogy mennyire is komoly ez a téma? Legjobban az az információ fedheti le, hogy az elmúlt 100évben nagyjából 1000(!) kisebb tó és patak száradt ki a Duna-Tisza közén!
A Duna–Tisza közén elterülő Homokhátság (Duna–Tisza közi homokhátság) egy komplex kultúrtáj. Három középtáj együtteséből áll: Duna–Tisza közi Hátság, Duna menti síkság, és az Alsó-Tisza-vidék alkotják. Területe körülbelül 10 000 km2 (tehát hazánk területének durván 1/10-e).
A térséget lepelhomok-síkságok és több tíz méteres homokbuckák borítják. A dombosabb, buckásabb részek a Bugaci és Kiskunsági térségre a legjellemzőbbek! A hátság homokja az Ős-Duna hordalékkúpjának maradványa. Az Ős-Duna hordalékfeltöltő tevékenységét a felső-pliocén-pleisztocén határán kezdte kifejteni e tájon. A hordalékfelhalmozás a pleisztocén végén, a würmben szűnt meg, a folyó ekkor vette útját a ma is jellemző észak-déli irányba. Miután a Duna elhagyta a tájat eolikus akkumuláció vette kezdetét (főként homok, löszös homok és lösz üledékekkel) a kiszáradó területeken a folyó irányváltásával párhuzamosan fiatalodó üledékösszlettel. A Homokhátság éghajlati viszonyaira a kevés csapadék jellemző (átlagban 500-550 mm/év), a nyári félévben a párolgás mértéke meghaladhatja a lehulló csapadék mennyiségét, ami tovább fokozza a szárazodás mértékét. Az Alföldön a párolgás éves mértéke a 700 mm-t is elérheti, tehát akár 200 mm is lehet a két érték közötti negatív különbség ! Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az özönvíz szerű esőzések, melyek hírtelen nagymennyiségű esővel járnak, a homok rossz víztartású tulajdonságának köszönhetően pedig nem képes befogadni a többlet vizet.
A térség Európa legnagyobb homokvidéke a maga 7400 négyzetkilóméterével! A térséget sajnos egyre jellemzőbb elvándorlás jellemzi, az itt élő emberek egyre jelentősebb része az ország csapadékosabb, élhetőbb térségeibe menekül, vagy a közelebbi nagyvárosokba mint például Kecskemét, vagy Kiskunfélegyháza…stb. Az itt lévő tanyák egyre jelentősebb része elhagyatottan áll, ugyanis a térség mezőgazdasági szempontból egyre élhetetlenebb a fokozódó szárazság miatt. 2018 nyarán például volt, hogy közel 40napon át szinte egyetlen csepp eső sem esett a térségben, emiatt komoly bozóttüzek tomboltak az ország ezen részén is.
Kiskunság- Az igazi magyar sivatag.
Forrás link: https://szrterra.wordpress.com/2013/10/29/a-homokhatsag-avagy-a-magyar-sivatag/
Cikket írta és készítette: Szilvási Tibor
