Kánikula után, késő tél a tavaszban! Mi vezetett idáig, érkezik-e még hideg és csapadék?

Áprilisi hónapunk idén sem hazudtolta meg a bolondos jellegét ami a sokéves átlagot illeti.
A hónap nagy változékonysággal telt, és utolsó hetében szubtrópusi melegadvekció alakult ki, ezzel meghozva az év eddigi legmelegebb napját 2019. április 26-án pénteken, amikor új melegrekord is született, mind a napi minimum és maximum-hőmérsékletek terén.

A július elejét idéző kánikula, azonban kérészéletűnek bizonyult.
A legmelegebbet ezen a napon Békéssámson településén mérték, ahol 30.9 fokos magasságba szökött a hőmérő higanyszála, azonban máshol is láthatóan ostromoltuk a 30-31 fok közeli értékeket.

A minimumok tekintetében Péren mindössze 18,2 fokig csökkent a hőmérséklet reggelre. Az eddigi rekord 18,0 fok volt, amelyet 1986-ban mért az Országos Meteorológiai Szolgálat Budapesten, a Széchenyi-hegyi állomáson.

Mindezek előzménye az Észak-Atlanti térségből lefűződő hosszú hullámú teknő volt, amihez nagy kiterjedésű markáns ciklon kapcsolódott. E légörvény előoldalán Afrika felől szokatlanul meleg léghullámok törtek előre, amit erős déli szél sodort magával, így afrikai eredetű por színezte meg az érkező csapadékot, saras eső hullott több helyen.
A 850 hektopascal nyomási szintek hőmérsékletét láthatjuk 2019. április 26-ra vonatkozóan, ugyanis ekkor tetőzött a Kárpát-medecében a meleg, egy közeledő hidegfront prefrontális áramlásában.

A hidegfront véget is vetett a korán jött hőségnek, ugyanis 30 fokos nappali csúcsértékek esetén a meteorológiában hőség- vagy ahogy tetszik kánikulai napról beszélünk.
A front hatására eső, zápor, zivatar is előfordult, melyek közül egyiket Kecskemét városában örökítette meg Kiss Róbert a Viharvonal, Viharvadász Csapat tagja.

Április utolsó hétvégéjén a front mögött egy sekély ciklonális mező húzódott fölöttünk, valamint Nyugat-Európa felett egy magassági hidegörvény szakadt le.
Ez a két rendszer összekapcsolódva a hónap utolsó napjaiban sokfelé okozott esőt, záport, újabb zivatarokat.
A kedvező légköri és konvektív paraméterek lehetővé tették, hogy olyan helyzet álljon elő, amiben úgynevezett nem mezociklonális tubák, tornádók alakulhassanak ki.

Tornádó ugyan nem, de tubák megfigyelhetőek voltak, közülük az egyiket Mártha Roland kapta lencsevégre Tarnazsadán 2019. április 28-án.

A nem mezociklonális tornádókról azt érdemes tudni, hogy
kialakulásukhoz lassan mozgó, veszteglő vagy szaknyelven szólva stacioner talajközeli konvergencia szükséges, konvektív felhőzettel párosulva, hiszen a tömegmegmaradás törvénye következtében kialakuló feláramlást ez a felhőzet erősíteni képes.
A horizontális szélnyírás hatására a konvergenciavonal mentén függőleges avagy vertikális tengelyű örvények alakulhatnak ki. Intenzív feláramlás következtében a konvergencia mentén kifejlődő mizociklon vertikálisan megnyúlik, az örvény sugara csökken, és az impulzusmomentum megmaradása értelmében tornádó erejű forgás fejlődhet ki.
A felhőtölcsér először a felhő alapja közelében mutatkozik meg, ugyanis az örvényben a lecsökkenő nyomás először ezen a szinten idézi elő a vízgőz kondenzálódását.
Ez esetben fontos kiemelni, hogy az örvény a talajról terjed felfelé és nem jön létre előzményeként a magasabb szinteken mezociklon.
Gyenge szélnyírás és gyenge szinoptikus kényszerfeltételek mellett alakulnak ki.
A mellékelt képen természetesen csak tubát láthatunk, ebben az esetben a felhőtölcsér nem ért le a talajig, nem valósult meg a fentebb felvázolt folyamat, ami a nem mezociklonális tornádók kialakulására vonatkozik.

A szinoptikis képen az 500 hPa geopotenciál főizobárszint értékeit láthatjuk. Szembeöltő, hogy egy hidegörvény helyezkedett el a medence felett, amihez kapcsolódott egy sekély ciklon is

Romániában már sokkal kedvezőbb feltételek álltak elő, hogy akár mezociklonális tornádó alakulhasson ki. A Havasalföldön egy elég termetes példányt rögzítettek. Szerencsére halálos áldozatokat nem követelt, viszont felborított egy szerencsétlenül járt, utasokat szállító autóbuszt, akik közül néhányan megsérültek.

Ki kell emelni, hogy a mezociklonnal rendelkező izolált szupercellák kísérőjelenségei közül a tornádók a legpusztítóbbak.
A legerősebb F3-F5-ös tornádók kialakulásához valószínűleg feltétel, hogy a határrétegben kialakuló örvényesség és a középszintű mezociklon átfedésbe kerüljenek egymással.
Így egyik folyamat a másikat kölcsönösen erősítheti. Nem szupercellás tornádók esetében valószínűleg ez nem valósul meg.
A cikkben a tornádók további elemzésével nem foglalkozunk.

Május első napjaiban fokozatosan távolodott, gyengült ezeknek a légköri képződményeknek a hatása a medence időjárására tekintettel. Záporesők, néhol zivatarok előfordultak, de átmenetileg szárazabbra fordult a légköri helyzet és erősödött a nappali felmelegedés.
Ennek legfőbb oka, a tőlünk északra, a Skandináv-félsziget felé helyeződő ciklon volt, melyhez kapcsolódott egy hullámzó frontrendszer. Előoldalán szárazabb, melegebb légtömegek sodródtak hazánkba, miközben a ciklon hátoldalán sarkvidéki eredetű levegő indult meg az Észak-Atlanti térség felett elhelyezkedő anticiklon peremén, a kettő közös áramlási rendszerében Európa belseje felé.

A frontzónához kapcsolódó hidegfront pénteken érte el a nyugati országrészt, ahol záporok, sőt zivatargócok alakultak ki.

Szombathelyre így érkezett a front. Stajrics Klaudia által készített kép lenyűgöző látványt nyújt számunkra.

A pénteken érkező front ellenben csak a kezdete volt annak ami következett. A számítások már több nappal az esemény előtt kellő bizonyossággal mutatták, hogy sarkvidéki eredetű levegő tör be Európa északi és középső részeire.

Az érkező hidegfront azonban lelassult országunk közelében, hullámot vetett és a frontálzóna déli ágán a közeledő sarki, és a Földközi-tenger medencéje felett található enyhe, páradús légtömeg keveredésének a határán egy mediterrán ciklon fejlődött ki.

Sütő Máté a MetKép munkatársa pedig LP (low precipitation) azaz kis csapadékú szupercellát örökített meg 2019. május 4-én Felgyőn.
Ezeknél a szupercelláknál a csapadék java része a feláramlástól távol helyezkedik el az előoldalon, a hátoldali területen pedig nem zajlik érdemi csapadéktevékenység.

A továbbiakban a hidegfront által képződött mediterrán ciklon alakítja időjárásunkat, melynek hatására vasárnap idehaza a dunántúli hegyekben havas esőbe, havazásba váltott a csapadék halmazállapota.
Pintér András képei szinte visszavisznek minket a télbe. A fotók a Kőszegi-hegységben készültek 2019. május 5-én.

A Dunántúlon a hőmérséklet csúcsértéke alig érte el, vagy haladta meg a +5 fokot, februári hideg jellemezte az időjárást abban a térségben. Az Alföld keleti, délkeleti részein élőknek sem volt túl melege, bár ott enyhébb maradt a levegő.

Síkvidéken természetesen csak eső esett, de abból sokfelé már jelentős mennyiség jött össze a napokban.

A hideg széllel is járt, főleg a Dunántúlon kísérték sokfelé viharos lökések az északi szelet.

A továbbiakban hétfőn még több helyen eshet az eső, majd keddtől egy kis szünet következik, aztán legközelebb szerda késő estétől, csütörtökre virradóan várható ismétlődő eső, záporeső. Komolyabb felmelegedés egyelőre nem mutatkozik.
A következő hétvégére ómega-blocking kialakulása prognosztizálható, melynek centrális területe Nyugat-Európára korlátozódhat és keleti peremén hozzánk hidegfront érkezhet észak felől a hét utolsó napjaiban.
Ennek hatására mediterrán ciklon generálódik, ami bőséges csapadék utánpótlást biztosíthat a Kárpát-medence területén.



Összefoglalót készítette: Pap Áron meteorológus
Források: OMSZ, MetKép képtár, CFS-R