A vasárnap este érkezett zivatarrendszer meteorológiai háttere, rövid ismertetése

A Kárpát-medence időjárását a vasárnapi napon egy tőlünk délnyugatra örvénylő ciklon és a hozzá kapcsolódó úgynevezett ciklonális mező alakította. Áramlási rendszerében eleinte dél, délkelet felől meleg, de igen nedves, labilis rétegzettségű levegő áramlott hazánk felé.

Már a korábbi, majd a legfrissebb modelleredmények is arra számítottak, hogy a vasárnap esti órákban egy jól szervezett, nagy kiterjedésű, cirkuláris szerkezetű mezoskálájú rendszer épül ki, melybe beágyazódva főleg az Alföld délkeleti részein az erősödő szélnyírásnak köszönhetően szupercellás szerkezetű zivatarok is kifejlődhetnek.
A délnyugat felől közelítő hűvösebb légtömegek hatására hidegadvekció kezdődött a magasban, ami jelentősen megnövelte a légköri instabilitást, melyhez további erőteljes örvényességi advekció társult több szinten is és az esti órákra a konvektív hasznosítható potenciális energia értéke az Alföld délkeleti részein szintén elégséges feltételeket támasztott alá.
Az események kezdete már a szerb radarfelvételen jól látszott a kora esti órákban.  A Vajdaságba így érkezett,  Fábián Berta fotóját láthatjuk Kisoroszból.

Fotó: Fábián Berta

Este 8 óra után érte el délkeleti határainkat a keményebb magja a rendszernek.  Ez látható a radartfelvétel reanalízisén.

Az infravörös műholdfelvételen egy nagy kiterjedésű körkörös vagy elliptikus felhőpajzsot lehetett megállapítani.-

Ez azért fontos, mivel az ilyen nagy kiterjedésű mezoléptékű konvektív renderszerek (MKR) nem gyakran fordulnak elő hazánkban.  Ezek egyébként eltérő szerkezeti karakterisztikával rendelkeznek, így ezen belül is különbséget kell tenni a vonalas és a cirkuláris szerkezetű képződmények között.
Még inkább ritkább példa, mikor mezoléptékű konvektív komplexumok (MKK) alakulnak ki idehaza, és a mostani eset igen közel állt az MKK jellemzőihez még akkor is, ha a Maddox által felállított kritériumoknak nem is tett eleget minden téren.

Nézzük részletesen mikor is beszélünk MKK-ről és mik a kialakulási feltételei: A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy ezen rendszerek gyakran egy rövid hullámú teknő keletebbre helyeződésével, vagy hideg légörvények (cut-off ciklonok) előoldalán alakulnak ki, és kialakulásuk kezdeti fázisában a radarképen izolált (elkülönült) zivatarfelhőt (cumulonimbust) láthatunk. Az infravörös műholdfelvételen körkörös vagy elliptikus felhőpajzs jelenik meg, melynek excentricitása (kör alaktól való eltérése legfeljebb 0.7)
Az első zivatargócok ott alakulnak ki, ahol a mezoléptékű konvergencia (összeáramlás) illetve emelés megvalósul. Mindennek oka az alacsonyabb szinteken bekövetkező melegadvekció.
Fontos tényező képződésükben az erőteljes alacsonyszintű vertikális szélnyírás ( a szélnyírás a légáram sebességének és irányának változása a tér egy kitüntetett iránya mentén) és a nagy CAPE (convective available potential energy ~ konvektív hasznosítható potenciális energia) A fejlődési időtartamuk bizony 7 órát is igénybe vehet, miközben a cellák külső határait -32 fokos izoterma zárja körül, területük meghaladja a 100000 km2-t, és belső területük, amit minimum -52 fokos izoterma határol, eléri az 50000 km2-t. Az MKK-nak legalább 6 órán keresztül fenn kell maradnia a Maddox-féle kritériumoknak eleget téve.

Ez is érdekelhet!  Helyenként még előfordulhat kisebb havazás, futó hózápor

Szignifikáns időjárási események hordozói lehetnek, extrém mértékű csapadékösszegekkel, villámárvizekkel, és örvénylő, beágyazott szupercelláikat tornádó, jégverés, orkán erejű szél kísérheti.

Az analízis alapján és a kritériumokat figyelembe véve bár területi kiterjedése magyarországnyi méreteket felölelt a felhőpajzs kiterjedését illetően, és cirkuláris szerekezete is a körkörös alakzatot írt le, viszont a Maddox által felállított szabályokat figyelembe véve nem sorolható be egyértelműen a mezoléptékű konvektív komplexumok közé, ezért CMKR-nek (cirkuláris mezoléptékű konvektív rendszer) tudható be.

A rendszer fő veszélyforrása között szerepelt a felhőszakadás, jégeső és viharos erejű szél is.
Országunkban az Orosházán tomboló szupercellát kísérte erősen viharos, 101 km/h-át elérő szélroham, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózata rögzített.
Mindehhez a 24 órás csapadékösszeget párosítva elmondhatjuk, hogy a talajok feltöltődtek az Alföld déli, délkeleti részein is alaposan, voltak helyek láthatóan ahol 40 mm feletti mennyiségeket produkált.

kordoskúti puszta, vihar ékezése Orosházára- fotó, Czirok Bence

Erdély, Szatmár megye(Mezőpetri), fotó Rákk Krisztopfer
Orosháza- Paróczai Attila
Orosháza- Paróczai Attila

A következő napokban is számíthatunk szórványosan záporokra, zivatartokra, de ehhez hasonló helyzet kialakulása nem valószínű egyelőre. A hőmérséklet az átlagos körül alakul a héten, napközben jellemzően 18-25 fok között. Komolyabb felmelegedés a jövő héten kezdődhet, amikortól egyre nagyobb területen átlépheti a hőmérő higanyszála a 25 fokot de helyi zivatargócok kialakulási esélye megmaradhat.


Összefoglalót készítette: Pap Áron meteorológus
Források: Országos Meteorológiai Szolgálat, Metkép, GFS,