A Kárpát-medence időjárását a vasárnapi napon egy tőlünk délnyugatra örvénylő ciklon és a hozzá kapcsolódó úgynevezett ciklonális mező alakította. Áramlási rendszerében eleinte dél, délkelet felől meleg, de igen nedves, labilis rétegzettségű levegő áramlott hazánk felé.
Már a korábbi, majd a legfrissebb modelleredmények is arra számítottak, hogy a vasárnap esti órákban egy jól szervezett, nagy kiterjedésű, cirkuláris szerkezetű mezoskálájú rendszer épül ki, melybe beágyazódva főleg az Alföld délkeleti részein az erősödő szélnyírásnak köszönhetően szupercellás szerkezetű zivatarok is kifejlődhetnek.
A délnyugat felől közelítő hűvösebb légtömegek hatására hidegadvekció kezdődött a magasban, ami jelentősen megnövelte a légköri instabilitást, melyhez további erőteljes örvényességi advekció társult több szinten is és az esti órákra a konvektív hasznosítható potenciális energia értéke az Alföld délkeleti részein szintén elégséges feltételeket támasztott alá.
Az események kezdete már a szerb radarfelvételen jól látszott a kora esti órákban. A Vajdaságba így érkezett, Fábián Berta fotóját láthatjuk Kisoroszból.
Este 8 óra után érte el délkeleti határainkat a keményebb magja a rendszernek. Ez látható a radartfelvétel reanalízisén.
Az infravörös műholdfelvételen egy nagy kiterjedésű körkörös vagy elliptikus felhőpajzsot lehetett megállapítani.-
Ez azért fontos, mivel az ilyen nagy kiterjedésű mezoléptékű konvektív renderszerek (MKR) nem gyakran fordulnak elő hazánkban. Ezek egyébként eltérő szerkezeti karakterisztikával rendelkeznek, így ezen belül is különbséget kell tenni a vonalas és a cirkuláris szerkezetű képződmények között.
Még inkább ritkább példa, mikor mezoléptékű konvektív komplexumok (MKK) alakulnak ki idehaza, és a mostani eset igen közel állt az MKK jellemzőihez még akkor is, ha a Maddox által felállított kritériumoknak nem is tett eleget minden téren.
Nézzük részletesen mikor is beszélünk MKK-ről és mik a kialakulási feltételei: A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy ezen rendszerek gyakran egy rövid hullámú teknő keletebbre helyeződésével, vagy hideg légörvények (cut-off ciklonok) előoldalán alakulnak ki, és kialakulásuk kezdeti fázisában a radarképen izolált (elkülönült) zivatarfelhőt (cumulonimbust) láthatunk. Az infravörös műholdfelvételen körkörös vagy elliptikus felhőpajzs jelenik meg, melynek excentricitása (kör alaktól való eltérése legfeljebb 0.7)
Az első zivatargócok ott alakulnak ki, ahol a mezoléptékű konvergencia (összeáramlás) illetve emelés megvalósul. Mindennek oka az alacsonyabb szinteken bekövetkező melegadvekció.
Fontos tényező képződésükben az erőteljes alacsonyszintű vertikális szélnyírás ( a szélnyírás a légáram sebességének és irányának változása a tér egy kitüntetett iránya mentén) és a nagy CAPE (convective available potential energy ~ konvektív hasznosítható potenciális energia) A fejlődési időtartamuk bizony 7 órát is igénybe vehet, miközben a cellák külső határait -32 fokos izoterma zárja körül, területük meghaladja a 100000 km2-t, és belső területük, amit minimum -52 fokos izoterma határol, eléri az 50000 km2-t. Az MKK-nak legalább 6 órán keresztül fenn kell maradnia a Maddox-féle kritériumoknak eleget téve.
Szignifikáns időjárási események hordozói lehetnek, extrém mértékű csapadékösszegekkel, villámárvizekkel, és örvénylő, beágyazott szupercelláikat tornádó, jégverés, orkán erejű szél kísérheti.
Az analízis alapján és a kritériumokat figyelembe véve bár területi kiterjedése magyarországnyi méreteket felölelt a felhőpajzs kiterjedését illetően, és cirkuláris szerekezete is a körkörös alakzatot írt le, viszont a Maddox által felállított szabályokat figyelembe véve nem sorolható be egyértelműen a mezoléptékű konvektív komplexumok közé, ezért CMKR-nek (cirkuláris mezoléptékű konvektív rendszer) tudható be.
A rendszer fő veszélyforrása között szerepelt a felhőszakadás, jégeső és viharos erejű szél is.
Országunkban az Orosházán tomboló szupercellát kísérte erősen viharos, 101 km/h-át elérő szélroham, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózata rögzített.
Mindehhez a 24 órás csapadékösszeget párosítva elmondhatjuk, hogy a talajok feltöltődtek az Alföld déli, délkeleti részein is alaposan, voltak helyek láthatóan ahol 40 mm feletti mennyiségeket produkált.
A következő napokban is számíthatunk szórványosan záporokra, zivatartokra, de ehhez hasonló helyzet kialakulása nem valószínű egyelőre. A hőmérséklet az átlagos körül alakul a héten, napközben jellemzően 18-25 fok között. Komolyabb felmelegedés a jövő héten kezdődhet, amikortól egyre nagyobb területen átlépheti a hőmérő higanyszála a 25 fokot de helyi zivatargócok kialakulási esélye megmaradhat.
Összefoglalót készítette: Pap Áron meteorológus
Források: Országos Meteorológiai Szolgálat, Metkép, GFS,