Idén nyáron sorra lobbantak fel a lángok az Északi-sarkkör közelében, a sarkvidéken,
mind Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, és Grönlandon is. Nyáron nem ritkák a tüzek ezeken a széllességi körökön, azonban pusztító tűzvésszé az éghajlatváltozás tette őket. A kevés csapadék, és az intenzív zivatarok következtében kialakuló tüzek a száraz talajon, – ami nagyrészt tőzegből, egy magas széntartalmú anyagból áll – gyorsan terjednek, és az erős szelek is segítik a pusztítást. Csak Szibériában már több, mint 3 millió hektáron ég az erdő, miközben minden erőfeszítés ellenére kevesebb, mint egy millió hektáron sikerült eloltani a lángokat.
Jekatyerinburg, Novoszibirszk, Cseljabinszk városokat is beteríti a sűrű, fojtogató füst, de már az Észak-Amerikai kontinensen élők is megtapasztalhatták, milyen az, ha Szibéria lángol.
Sajnálatos módon a hatóságok késve kezdték el a tüzek oltását, így azok nagyon meg tudtak erősödni, most heroikus küzdelemben próbálja az orosz hadsereg megfékezni a lángokat, helikoptereket, repülőgépeket is bevetnek, a nehezen elérhető területekre a tűzoltókat ejtőernyővel juttatják le.
A tüzek akár októberig is éghetnek, amikor megérkeznek a nagyobb esők, és az első hó.
A bal oldali képsoron a MODIS által érzékelt tüzeket láthatjuk, a felhőkkel, illetve a több helyen is látszik a füst, egynemű, szürke lepelként. A jobb oldali képen a füst, és korom szétterjedése látható. Június elseje óta nagyjából 100 megatonna CO2-t bocsátottak ki ezek a tüzek. A korom súlyos egészségkárosító, a tüdőbe ülepedve nehézlégzést, és rákot okozhat, de a környezetben is súlyos károkat okoz, és a sötét színe miatt rendkívül hatékonyan nyeli el a Nap felől érkező hőt is, tovább gyorsítva a felmelegedést.
Szemléletes videók a tüzekről:
Borítókép: BBC/EPA
