Ezüstérmes helyezés- mert 2019 nyara megérdemelte

2019 nyara az átlagosnál lényegesen melegebbnek bizonyult, a mérések kezdete óta (1901) a második  legmelegebb nyárként sorakozhatott fel a listára, lekörözve a korábban ezüstérmes helyezett, 2012-es nyarat.
Az évszak középhőmérséklete 22,32 fok lett, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981–2010-es átlagot.  2019-ben a június és az augusztus több mint egy fokkal melegebbnek adódott a júliusnál, ami egyébként a legmelegebb nyári hónapunknak számít.
Magyarországon a mérések kezdete óta nem tapasztalt, rekord meleg június hagyhattunk magunk mögött, a hónap középhőmérséklete 22.66 fok lett, lekörözve a 2003-as 22.34 fokos korábbi csúcsot.
Az 1981-2010-es éghajlati átlagnál ez +3.6 fokos pozitív eltérés, ami igen magasnak számít ebben a viszonylatban.
Az alábbi táblázatban az 5 legmelegebb júniust láthatjuk.

A rendkívül hűvös, egyes napokon szinte késő téliesen hideg májusi napok után,  mondhatni egy csapásra berobbant a nyár júniusban.
Idén elmaradt a klasszikus medárdi időjárás, helyette megérkezett a 2019-es nyár első komolyabb hőhulláma, ami az azt követő napokban tovább fokozódó hőséget generált,  III. fokú hőségriadót fújt az országos tisztifőorvos, (2019. június 12., szerda éjféltől 2019. június 16 vasárnap éjfélig)ugyanis a napi középhőmérséklet több napon át meghaladta a 27 °C fokot. 
A júniusi időszakban kétszer lépett fel erőteljes kánikulai periódus, köztük új melegrekordok is születtek mind a maximum, mind pedig a minimum hőmérsékletek terén.
A köztes időszakot trópusi légköri helyzet jellemezte, gyakran és sokfelé kialakuló heves záporokkal, zivatarokkal, csapadékrekordokat írhattunk jóvá és voltak települések ahol hatalmas károkat okoztak a viharok/zivatarrendszerek/szupercellák.

A nyár egyik legnagyobb pusztítását okozó zivatarlánc 2019. június 27-én érintette országunk északkeleti részeit a borsodi és nyírségi vidékeket, a sárospataki mérőállomáson az Országos Meteorológiai Szolgálat 34.9 m/s vagyis 126 km/h-ás széllökést regisztrált, amivel megdőlt a 2006-ban Zánkán mért 122 km/h.

Továbbá a 2019-es nyár országos széllökés rekordja az július 28-án lett regisztrálva Kunmadarason 40 m/s azaz 144 km/h lökéssel.

A június 27-i heves viharoknak kedvező légköri paramétereket pedig már meglehetősen nagy valószínűséggel adták az időjárás-előrejelző modellek, hogy az ország északkeleti vidékein szignifikáns események fordulhatnak majd elő. Az ország többi része javarészt szárazon maradt és a front sem hozott tartós lehűlést.
Eközben Nyugat-Európában a 2003-as hőhullámhoz hasonló, intenzitásában annál is durvább forróság csapott le. Franciaországban Gallargues-le-Montueux településen új abszolút hőmérsékleti rekord született 45.9 fokkal. Ilyen magas értéket a mérések kezdete óta még 2003-ban sem mértek, mikor 44.1 fokig emelkedett a csúcsérték.

Ez a forróság hozzánk nem jutott el, de július 1-jén a francia forróságot lezáró hidegfront előterében szokatlan módon északnyugat, nyugat felől érkezett a sivatagi eredetű levegő hazánkba, köszönhetően annak, hogy igen magas szélességekig el tudott jutni a szubtrópusi légtömeg. Július 1-jén országos kánikula alakult ki, Tiszaalpáron 37.5 fokkal a nyár 2. legmelegebb napja alakult ki. (Az, hogy miért második a továbbiakban kiderül)

Ezt követően július 2. hetében jelentősen mérséklődött a korábban tapasztalt kánikula, hőség. Mérsékelten meleg, a júliusi átlaghoz képest hűvösebb időjárás köszöntött be tartósabban. Ebben a periódusban hőmérsékleti minimum-rekordok születtek, az egyik ilyen rekordot július 12-én mérték Zabar állomásán, +3.8 fokkal.

A mérsékelten meleg vagy mondhatni hűvösebb idő július 20-án tört meg, ugyanis az Atlanti-óceán felett örvénylő ciklonrendszer előoldalán ismét délnyugatira váltott az áramlás, mellyel afrikai eredetű léghullám érkezett térségünkbe.  Ez a felmelegedés nem volt még zavartalan, ugyanis a ciklon peremén képződő úgynevezett peremhullám július 22-re virradóan elérte országunkat egy hidegfront képében, ami ugyan legyengült, túlzott lehűlést végül nem okozott, csak nyugaton frissült fel az idő.

Eközben Nyugat-Európa felett újabb magassági gerinc épült fel, aminek hátoldalán oda ismét forró, sivatagi légtömeg sodródott, és egészen Skandináviáig eljutott rendkívüli módon.

Északnyugat-Európában is abszolút hőmérsékleti rekordok dőltek, Németországban 42.6 fokkal, míg Hollandiában 39.3, Belgiumban 40.3, Nagy-Britanniában 38.7 fok lett az új hivatalos rekord. A német rekord a magyar 41.9 fokos értéknél is magasabb, amit 2007. július 20-án mértek Kiskunhalason és mivel észak-európai országról van szó, ez rendkívülinek tekinthető.

Hozzánk ez a második markáns hőhullám se jutott el, mi a gerinc előoldalán inkább kontinentális eredetű meleg levegőt kaptunk, ám a Dunántúlra átszivárgott a melegebb levegő, emiatt nyugat-keleti hőmérséklet megosztottság alakult ki. Míg a Dunántúlon napokig 32-35 fok körül alakult a maximum, addig keletebbre a 25-30 fok közötti értékek voltak a jellemzőek, legkevésbé meleg az északkeleti határ volt ezúttal.
Összességében azonban anticiklonális hatások révén igazi nyaraló- és strandidő jellemezte a július 20-27 közötti időszakot, sokfelé kánikulával, de jellemzően ’csak’ 30 fok körüli, kevéssel a fölötti csúcsértékekkel.

Július 28-án már egy mediterrán ciklon alakította időjárásunkat, ennek hatására átmenetileg többfelé hullott eső, záporeső, zivatarok is előfordultak átmenetileg.

Ezt a hónap utolsó napjaiban ismét kánikula követte, ekkor az Észak-Európát kitöltő igen forró levegő rendkívüli módon észak felől érkezett hozzánk a hatalmas északkelet-európai ciklon áramlási rendszerében. Záporok, zivatarok a mediterrán ciklon mögött megülepedett nedves, fülledt levegőben az Északi-középhegység környezetében alakultak ki nagyobb számban és hevességben.

Végül a július is kissé melegebbnek bizonyult a sokéves átlagtól a hűvösebb periódusa ellenére.

Fotó: Sütő Máté- Sütő’s Phototgraphy

Augusztusi hónapunkat ahogyan 2018 nyarán is, a tartós hőhullám jellemezte, de ezúttal a hónap végén alakult ki a 2019-es nyár leghosszabb kánikulai periódusa, ami sok helyen szárazsággal, aszállyal párosult, kiemelten az Alföldön akadtak jelentős és súlyos aszállyal elfoglalt területek.
A hónap első fele idén változatosabb időt hozott, az augusztus első napjait rögtön egy gyenge hidegfronttal indítottuk, ezért a hónap első pár napján csak kevés helyen fordult elő 30 fokot elérő hőmérséklet.
Augusztus 5-én azonban egy ciklon érte el a Brit-szigeteket, aminek mi az előoldalára kerültünk. Ezzel délnyugatira váltott a nagy térségi áramlás, és igen meleg levegőt szállított felénk a Szaharából. Intenzitásában a nyár legerősebb hőhulláma kezdett kibontakozni, mely során augusztus 12-én a 2019-es nyár legmagasabb hőmérsékleti maximumát értük el, ekkor Derekegyházán 38.0 fokig melegedett a levegő, de az országban sokfelé mérhettek 37-38 fok közeli értékeket.

Hosszú idő után újra piros figyelmeztetés került elrendelésre, ugyanis a napi középhőmérséklet elérte, néhol meghaladta a 29-30 fokot. Az országos tisztifőorvos pedig újabb, ezúttal másodfokú hőségriadót jelentett be.
(Ezt megelőzően 2018. március 17-én került kiadásra piros figyelmeztetés hóvihar miatt Északkelet-Magyarországra.)

Ennek a kérészéletű forróságnak egy újabb hidegfront vetett véget, ami pár napra megszüntette a rekkenő kánikulát, és normalizálta a helyzetet. Újabb, ám ezúttal a 2019-es nyár legtartósabb hőhulláma augusztus 18-tól kezdődött és egészen a meteorológiai ősz második napjáig tartott. Bár nem volt zavartalan a kánikula az időjárási eseményektől mindenütt, hiszen egy-egy kisebb hideg légörvény hatására elő-előfordultak záporok, zivatarok is. Azonban lokális csapadék híján ez nem volt mindenhol jellemző, ezért az Alföldön, bizonyos állomásokon nem hullott mérhető mennyiségű csapadék az említett időszakban, illetve folyamatosan, napokon át 30 fok felett, helyenként 34-35-36 fok körül alakult a legmagasabb hőmérséklet.
Az augusztus tehát az átlagnál szárazabbnak és ismét lényegesen melegebbnek bizonyult, a 7. helyet tudhatja magáénak 1901 óta középhőmérsékleti értékét tekintve.

Kecskemét- (szárazság és tartós hőség 2019. augusztus 19, szeptember 2-a között, 30 fok feletti maximumok minden nap, mérhető csapadék nélkül)

A táblázatban a legmelegebb nyarak szerepelnek helyezési sorrendben, az évszak középhőmérsékletei alapján:

Összefoglalót készítette: Pap Áron -meteorológus-
Források: OMSZ, Metoffice, CFSR, InfoClimat

Borítókép: stagedoormanor.com