Az év ezen szakaszában viszonylag ritkák szoktak lenni az olyan szélsőséges események, mint például a két évvel ezelőtt, 2017. október 29-én tomboló, Nárcisz névre keresztelt viharciklon okozta pusztítás.
Nem csak az érkezési időpontja szokatlan, hanem maga a ciklon kialakulási körülményei is eltértek a „hagyományos” az évszakra vonatkozó formáktól.
A hozzá kapcsolódó rendkívül markáns és nagy sebességgel haladó hidegfront Európa szerte jelentős anyagi károkat okozott, továbbá a német, lengyel és cseh területeken halálos áldozatokat követelt.
A vihar előzményét tekintve, a Grönlandi-tenger környezetében kialakult ciklonmag keltette hidegleszakadás vezetett ennek a légörvénynek a kialakulásához, mely a szokványos, óceán felől érkező és gyorsan mélyülő viharciklonoktól, eltérő módon alakult ki a Balti-tenger környezetében az „anyaciklon” déli peremén. A Grönland felől bezúduló fagyos levegő gyorsan elérte Észak-Európát, melyet az említett ciklon hátoldali áramlási rendszere generált. Az érkező sarkvidéki légtömeg hatására újabb ciklongenezis zajlott, vagyis megszületett a Nárcisz, német területeken Herwart névre hallgató viharciklon. ( A fontosabb képződményeket megjelöltük, A =alacsony nyomás, azaz ciklon, M= magas nyomás, azaz anticiklon)
A rendkívül gyorsan mélyülő (972 hPa október 29-én Lengyelország felett) hátoldalán fagyos léghullámokat szállító ciklon hatására, az alsó troposzférát elkezdte kitölteni ez az alacsony hőmérsékletű levegő, aminek következtében rendkívül felerősödött a magassági szél (jeat-stream) A front előtt igen jelentős légnyomásesés, mögötte hirtelen fellépő nagy mértékű nyomásemelkedés jelentkezett több hullámban. Nem véletlen, hogy a nagy nyomási gradiens, a hatalmas légnyomáskülönbség sokfelé okozott viharos, illetve orkán erejű szelet.
A gyorsvonati sebességgel közeledő, majd tovább helyeződő hidegfront előterében még enyhe levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, eső, záporeső több helyen előfordult, valamint erős, időnként viharos délnyugati széllökéseket jelentettek, különösen az ország északkeleti megyéiből. Ekkor a szél sebessége még nem haladta meg a 70 km/h-át sehol.
A frontbetörés hatására, a kora délutáni órákban torlódni kezdett a levegő, emiatt pedig jól strukturált konvektív (záporos) csapadéksáv jött létre, amiben zivatargócok is kipattantak, ám a száguldó front elé ezek nem tudtak karakterisztikusan lefűződni. A zivatarokat egyébként jégeső, jégdara kísérte több helyen.
A konvektív zóna átvonulásakor nagy területen, és hirtelen fokozódott viharossá az északnyugatira forduló szél. Ez volt az első hulláma a viharnak, mikor több helyen 80-90 km/h szélrohamok jelentkeztek. Ekkor a Balatonnál a siófoki állomáson 89 km/h lökést regisztráltak, a hirtelen fellépő zivataros magas nyomás következtében a front némileg meglassult, majd ezt követően a felhalmozódó hideg még inkább megnövelte a nyomási gradienst, ami 131 km/h-ás lökésmaximumot okozott. Az átmeneti légnyomás süllyedés, ami a front kismértékű megtorpanásának számlájára írható, a hidegbetörés hatására, újabb nagy, hullámokban fellépő nyomásemelkedés követett, tehát nem véletlen ebből kifolyólag sem, hogy orkán erejű szél támadt. A későbbiekben még záporgócok is kialakultak északnyugatról-délkelet felé vonulva, melyek környezetében a lekeverés hatására is előfordultak 110 km/h-át közelítő lökésmaximumok.
A vihar második hulláma késő délután kezdődött, ekkor országszerte viharossá, helyenként orkán erejűvé erősödött az északnyugati áramlás, különösen Somogy, Fejér, Bács-Kiskun valamint Pest megyében, Budapesten okozta a legtöbb kárt. A tartósan viharos , nem ritkán 100-120 km/h lökésekkel párosuló szélvihar fákat döntött ki, vezetékeket szakított le, épületeket rongált meg és számos településen áramkimaradásokat okozott. Közel 3700 bejelentés érkezett a katasztrófavédelemhez. A károk kiküszöbölésén még napokig dolgoztak az illetékesek Pest- valamint Bács-Kiskun megyében.
A front mögött másnap, a ciklon hátoldali áramlásában még mindig sokfelé fújt erős, a szélcsatornában viharos északnyugati szél, ám a széllökések erőssége immár nem haladta meg a 100 km/h-át, zömmel 60-70 km/h lökések fordultak elő. Erősen lehűlt a levegő, enyhülés a magasban csak november 1-jén kezdődött.
Néhány kép a pusztításról, külső forrásokból reprezentálva
Összefoglalót készítette: Pap Áron -meteorológus-
Források: OMSZ, CFSR
Borítókép: origo.hu
