Már az előrejelzéseinkben is olvashattak róla, hogy Ciara után újabb viharciklon genezis zajlik az észak-atlanti térségben. Az immár több középpontú rendszer legerősebb hulláma a Dennis nevet kapta ezúttal. Szokatlanul alacsony légnyomási értékeket produkálhat a középpontjában a következő 24 órában, ami a mérsékelt-övi ciklonokra jellemző lehet.
Nem példa nélküli természetesen az ilyen alacsony légnyomási érték, ugyanis 1993 januárjában a Braer névre keresztelt ciklonban 913 hPa-os értéket is mértek.
A jelenlegi számítások alapján meg van az esélye, hogy 920 hPa alá süllyed benne a légnyomás.
Izlandot 255 km/h-ás maximális széllökéssel érte el, amit hurrikán erejű szélként is emleget a média. Bár a hurrikánok (trópusi ciklonok) hazája a trópusi övezet, így a mérsékelt övben önálló hurrikánok nem szoktak kifejlődni, noha néhány példa közül, 2017 októberében az Ophelia hurrikán igencsak közel alakult ki, az Azori-szigetektől kissé délre.
Mit is nevezünk trópusi ciklonoknak: röviden ezek olyan ciklonális forgású légköri képződmények, melyek általában az 5. és a 20. szélességi kör közötti régiókban a 25-26 fokos, kiterjedt óceáni meleg víztömeg felett alakulnak ki, hiszen ez a fő „táplálékuk”, mint energiaforrás, mely képes erősíteni és életben tartani őket, noha nem is a végtelenségig. Leginkább nyáron és ősszel fordulnak elő itt az északi féltekén. A mérsékelt övi ciklonok ezzel szemben a meleg és a hideg légtömegek határán jönnek létre a tengerfelszín felett, a mérsékelt övezetben, a 23,5 és a 66,5 fokos szélességi kör között. Ezeknek a ciklonoknak egy rendkívül gyorsan (24 óra/ 24 hPa nyomás süllyedés a ciklonban!)mélyülő formáját nevezzük a napokban sokat emlegetett viharciklonoknak, melyek az észak-atlanti térségben a téli időszakban, bizonyos években jelentős dominanciával bírnak. Ilyen periódus volt például 2006/2007, vagy 2013/2014 tele, mikor igen intenzív és gyakori viharciklon-képződések mentek végbe az észak-atlanti régiókban.
Ennek egyik oka lehet a téli időszak elején kialakuló, kanadai dominanciával megerősödő hidegmag. Ezzel szemben az eurázsiai hidegmag meglehetősen gyenge viszonyokat mutat, így a kettő korrelációja által kialakuló, a masszívabb kanadai hidegbázis javára, továbbá az Atlanti-óceán magasabb hőmérsékleti viszonyai hatására, a kettő között létrejövő ún. hőkontraszt, illetve energiakülönbség -> Ez a hőmérsékleti gradiens felerősödő magassági futóáramláshoz (jet-stream) vezet az Atlanti-óceán területén, és ez az intenzív futóáramlás szerepet játszik az ilyen mérsékelt-övi ciklonok gyors kimélyülésében, ami tulajdonképpen melegágya lehet az ilyen orkánciklonok születésének, mint amilyen Ciara volt vagy éppen jelenleg Dennis.
Ez a szokatlanul enyhe, inkább tavaszias, a kontinensünk jelentős részére jellemző időjárás egyrészt ennek a kifejezett, óceáni légnyomás-anomáliának, intenzív ciklonaktivitásnak tudható be. Ilyenkor az itt örvénylő mély légörvények előoldalán helyezkedhet el a kontinens, mellyel zonális, azaz nyugat-keleti áramlási rendszer a meghatározó. A gyors mozgású ciklonokat és a hozzájuk kapcsolódó frontzónákat pedig nem tudják tartósan blokkolni anticiklonok, vagyis a sarki és szubtrópusi légtömegek sem tudnak észak-déli komponensű légpályán mozogni, hogy beinduljon az ún. hullámzás, meanderezés, ami a meridionális, azaz észak-déli légáramlatok mozgatórugója lehetne. Természetesen ebben a szezonban is kialakultak epizódszerűen ilyen szinoptikus helyzetek, mikor képes volt átmenetileg blokkolódni az erős nyugatias irányítás, de tartós fennmaradásukat az elemzésre került viszonyok nem támogatták/támogatják. A markáns ciklontevékenység miatt, legutóbb is hamar leépült Nyugat- Európa felett újra és újra ennek kezdeménye, ezért visszaállt a ciklonok pályája a kontinens belseje felé.
Visszatérve Dennisre: Nálunk szerencsére csak jótékony hatását érezhetjük, vagyis kinek örömére, kinek bánatára, tavaszias légköri helyzet áll majd fenn. A ciklonrendszer előoldalán nyugati, délnyugati áramlással hozzánk kezdetben szubtrópusi eredetű, óceáni léghullámok sodródnak, ezért tovább erősödik a nappali felmelegedés és a hétvégén felénk húzódó magassági gerinc közreműködésével zömmel napsütéses jellegre készülhetünk, kirándulóidővel. Az ország túlnyomó részén 10-15 fok között lesznek a csúcsértékek, sőt hétfőn akár a déli és nyugati megyékben a 16-18 fokot is elérheti.
Keddre ér el minket a viharciklonhoz kapcsolódó, ám jócskán legyengült hidegfront, kevés eső, zápor lehet, néhol esetleg egy-egy zivatar, illetve feltámad, megerősödik időnként az északnyugatira forduló légmozgás.
Károkozó vihartól azonban nem kell tartani egyelőre.
Összefoglalót és modellezést készítette: Pap Áron -meteorológus-
Animáció: wxcharts.com, ECMWF
Modellanalízis: GFS/ Pap Áron
