Éles szemű olvasóink akár napokon belül megpilanthatják a nem mindennapi látványosságot, az ATLAS üstököst!
Végre valami jó hír idén: Látványos üstökösben gyönyörködhetünk pár héten belül.
Igaz a MetKép elsősorban légköri jelenségekkel és azok előrejelzésével foglalkozó oldal, de
most ideje jó pár millió kilométerrel a troposzféra fölé tekinteni 🙂
A történelem során az üstökösök érkezését mindig valami rossz hír hozójának – háború,
járványok – tekintették (lehet csak késett a vonata). Április végén, május elején
gyönyörködhetünk ebben a ritka égi látványosságban, remélhetőleg az utóbbi 13 év
legjelentősebb égi vándorát tekinthetjük majd meg hazánkból is. Sajnos a legutóbbi
látványos üstökös a 2007-es Mcnaught csak a bolygónk déli féltekéről volt látható. 2013-ban is nagy
reményeket fűztek a csillagász közösségben és az eget bámulni szeretők (köztük a cikk írója
is) az ISON üstököshöz, de sajnálatos módon a pályájának szerencsétlen tulajdonsága miatt
szinte „súrolta” a napfelszínt és még mielőtt látványos lehetett volna, széthullott. Hazánkban
az utolsó szabad szemmel is igen látványos üstökös az 1997-es Hale-Bopp volt, talán még
sokan emlékeznek rá.
2019.december 28-án a Hawaii-szigeteken 3000 m feletti magasságban működő
obszervatóriumából fedezték fel. Ennek a helynek a feladata a Földet veszélyeztető
aszteroidák megtalálása. A csillagász keresztségben a C/2019 Y4 (ATLAS) nevet kapta.
Az újonnan felfedezett üstökös nagyon hosszú utat tett meg legutóbbi napközelsége óta.
Számítások szerint, mint egy 662 csillagászati egység távolságig is elkódorog a hosszúra
nyújtott útján, tehát majd 99 milliárd kilométer (egy csillagászati egység nem más, mint az
átlagos Nap – Föld távolság, ami nagyjából 150 millió km). Ez a távolság a Plútó pályáján is 20-
szor messzebbre nyúlik. A számítások szerint legutóbb az Egyiptomi Óbirodalom
felemelkedésének elején járt a közelünkben, kb. 4800 éve.
Ezek az objektumok a Naprendszerünk határáról, az Oort felhőből érkeznek. Ebben a távoli zónában milliárdnyi jeges kisbolygó kering, amelyeket ha valami külső hatás ér (pl ütközés, vagy gravitációs anomália), megindulhatnak a naprendszer közepe felé. Ezek a Naprendszer keletkezésének maradványai. Mint tudni kell az üstökösök egyfajta „sáros objektumok”, jelentős mennyiségű vízjeget
tartalmaznak. Ezen okból és az elnyújtott pályájuk miatt a Nap felé közeledve ez a vízjég
olvadni, párologni kezd. Először még csak egy gömb alakú kóma jelenik meg. Jelenleg az
ATLAS ebben a fázisban tart a Mars pályáján. Ahogy tovább közelíti majd központi
csillagunkat ez a párolgás egyre intenzívebbé válik ez által már nem csak a jég tartalmát, de a
kőzeteiből is nagymértékben veszíteni fog. Az e fajta nyújtott pályán közlekedő objektumok
a Naphoz közelítve fel is gyorsulnak, így a kóma már csóvává alakul.
Felfedezésekor a szakértők nem voltak nagy reménnyel afelől, hogy látványos lesz a jelenség,
viszont az utóbbi hetekben jelentősen fényesedni kezdett. A szakértők erre még nem találtak
magyarázatot. Pár nap és kisebb távcsövekkel is láthatóvá válik és megpillanthatjuk majd az
éjszakai égbolton. Szabad szemmel már április első napjaiban megtekinthetjük. Legnagyobb
fényességét április végén, május elején fogja produkálni. A kalkulációk szerint fényessége
minimum +2 magnitúdó, de akár -5 magnitúdóig is növekedhet. (a magnitúdó száma minél
kisebb, annál fényesebb. Pl az emberi szem +6 magnitúdó fényességig lát.
Összehasonlításképp: A Nap -27, a telihold -12, a Vénusz -4, a Jupiter -2, a Vega 0, +3-ig pedig a városok közelében még látszódó leghalványabb csillagok. Ha eléri a -5 magnitúdót, akkor a telihold után a
legfényesebb objektum lesz az égen és az 1997-es Hale-Bopp-éhoz hasonló látványra
számíthatunk. Az égbolt Északnyugati részén fogjuk látni. Ahogy közelít a perhélium
(napközel), a mi szemszögünkből nézve napról napra közelíteni fogja a horizontot.
Utoljára igazán látványos csillagászati jelenség egy meteorrobbanás volt a Bering tenger felett.
Amíg közeledik a fényesség maximuma, várjuk olvasóink fotóit. Reméljük sokan szeretitek a
csillagászatot és van köztetek olyan, aki rendelkezik megfelelő eszközökkel, mind Távcső/
optika és mind profi fotóeszköz terén, és képeit meg is osztja csoportunkban, a MetKép->A ti csoportotok! csoportban! Jómagam is előszedem a még amatőrnek számító, de
azért már elég sokat látó Newton típusú távcsövem (pl Jupiter felhősávjai, Szaturnusz
gyűrűi). Természetesen a legjobb beérkező képeket közzé tesszük 🙂
Kellemes égfürkészést kívánok!
Domak Viktor
