Milyen nyár volt az idei? Érezhetően hűvösebb, csapadékosabb időjárásban volt részünk, mint amit megszoktunk, de mennyire volt kirívó? Erre keressük a választ!
Az idei év meglehetősen szélsőségesen alakul eddig, ami az időjárást illeti. Hideg, és meleg periódusok váltakoztak, míg a tél meglehetősen enyhe, és csapadékos volt, tavasszal a késői fagyok, és az aszály komoly károkat okozott a mezőgazdaságnak. A június, és július nagyobbik része is csapadékosabban, és némileg hűvösebben telt, bár a -1 fokos anomália nem tekinthető szignifikánsnak, sőt voltak területek, ahol júliusban már pozitív volt az átlagtól való eltérés.
Csapadékban sem volt hiány az első két hónapban, a rövid ideig tartó aszályos időszakokat bőséges csapadék követte, döntő részben konvektív eseményekből, záporokból, zivatarokból hullott az égi áldás.
Igazi hőséget viszont nem hozott a nyár nagy része, többnyire 35 fok alatt tetőztek a maximum értékek, ami viszont már strandoláshoz is tökéletes, álló, és folyóvizeink hőfoka is alkalmas volt a fürdőzésre szinte egész nyáron.
Furcsa lehet, de az adatok alapján, ha az elmúlt száz év időjárási adatait tekintjük át, ez a nyár egy tipikus nyár is lehetett volna, az erőteljes zivatartevékenységet nem számolva.
Az alábbi átlaghőmérséklet-anomália térképen is látható, hogy nem hűvösebb, de átlagértékben melegebb is volt a nyár, mint a 100 éves atlag. Ez főként az enyhe, trópusi éjszakák számának megemelkedése okozta. Ilyenkor a minimum hőmérséklet nem csökken 20 fok alá.
Csapadék tekintetében már sokkal változatosabb képet fest az ország, ez főként a már említett konvektív jelleg miatt lehetséges. A legnagyobb csapadékmennyiség, ami lezúdult délnyugaton 3 hónap alatt, megközelítette az 500mm-t, míg a Jászság egyes vidékein, a Kiskunságban, sőt, a leginkább csapadékos északnyugaton is volt, ahol 200mm-t sem ért el.
A csapadéktérkép csupán a lehullott eső mennyiségét hivatott mutatni, az eltérését a sokévi átlagtól nem, márpedig hazánkban igen nagy a differenciál, a kis távolságok ellenére is, az egyes országrészek eltérő időjárásúak:
Ez a térkép egészen más képet fest, nem csak az eltérő színskála, de az eltérő adatok miattt is. Baranyában alakult ki a legnagyobb negatív anomália, azonban 90 napra vetítve ez nem számít jelentősnek, szemben az ország nagy részén tapasztalt erős pozitív anomáliával. Van, ahol közel a duplája hullott, az ilyenkor megszokottnak.
Azt gondolhatnánk, ez jelentős kihatással volt a napfényes órák számára, hiszen esős időben nem süt a nap. Ez igaz, de itt ismét nagy szerepet játszik a csapadék jellege, ami záporok, zivatarok formájában hullott, így a nap nagy részében derült, vagy gyengén felhős volt az ég. Emiatt alakulhatott úgy a nyarunk, hogy, ha mérsékelten is, de több volt a napsütés, mint a sokéves átlag.
Negatív anomália csupán az Északi-középhegység területén volt tapasztalható, itt az észak felől gyakorta besodródó felhőzet miatt sütött kevesebbet a nap. Hasonló jelenség miatt alakultak így az adatok a főváros, és az Alpokalja térségében is.
Talán sokakat érdekel, hogy mégis mennyit süt a nap, egy teljes nyári szezon alatt hazánk területén? Nos, ez a térkép ezt mutatja meg. Érdekes anomália időjárásunkban, hogy ezúttal nem Szeged térsége vitte a prímet a napsütéses órák számában, a nyári időszak alatt.
Ha ennyit napfürdőznénk, egészen biztosan komoly egészségügyi következményei lennének, különösen, hogy nyáron többször igen magas az UV sugárzás mértéke.
Komoly viharok is pusztítottak, elsősorban délnyugaton okozott gondot a sok esőzés, Galamboson átszakadt egy víztározó gátja is. Északkeleten tornádót vett videóra kollégánk.
Az időjárás nem kímélte hazánkat, hetente követték egymást az erős zivatarok, viharok.
Nyugaton, északnyugaton, a Balaton térségében többször is voltak szupercellák, de a főváros térségében is rengeteg kárt okoztak ezek a gyönyörű, de veszedelmes viharok. Szerencsére a jégkármérséklő rendszernek hála idén kevesebb volt a nagy méretű jégszemekből álló jégeső, bár a délnyugati határszélen augsztus végén közel szignifikáns méretű (50mm-t elérő) jegek is hullottak, aznap személyi sérülés is történt a jégeső következtében.
Összességében egy többnyire átlagos hőmérsékletű, átlagosan napos, de többfelé rendkívül csapadékos nyarunk volt. Hosszútávú következtetéseket az elmúlt 10 évből nem lehet leszűrni, de a jelenlegi tendenciák alapján időjárásunk változik, nyaraink, és teleink melegebbek lehetnek, a tavaszi napforduló környéke hűvösebbnek várható. A csapadék jellemzően konvektív formában érkezik, ami nagy területi, és időbeli szórást eredményezhet. Ezekre a változásokra fel kell készülni, hiszen hatásuk annál kisebb, minél magasabb szinten készítik fel rá az országot. Több, eddigi mediterrán rovar is elterjedt, ami szintén a változás egyik jelzője lehet. Ilyenek a tigrisszúnyog, a gyapottok-bagolylepke, a mindenki által ismert indiai márványpoloska, valamint ezek mellett több növény, emlős, és halfaj is megtelepedett hazánkban.
