“Forró lesz az október? Fehér lesz a karácsony?” Gyakori kérdésekre objektív válasz!

“Forró lesz az október? Fehér lesz a karácsony?” Gyakori kérdésekre objektív válasz!

Gyakran kapunk hasonló kérdéseket olvasóinktól, melyekben kíváncsian várják egy meteorológiával foglalkozó ember válaszát a hetekkel, vagy tán hónapokkal későbbi esemény időjárására. Talán ez még a számunkra kedvesebb formája ennek a témának, lássuk be, sokakat érdekel, hogy fehér lesz a karácsony, vagy sem, ám olykor belefutunk a “Forró lesz a jövő nyár és havas a február” magabiztos megfogalmazásokba, hónapokkal az adott időszak előtt.
Mivel úgy látszik sokakat foglalkoztat ez a téma, az irreálisan hosszú időintervallumot felölelő előrejelzések, így néhány mondatban leírjuk, miért is feleslegesek.

Egy kis mesei hangulatot adva a dolognak, bevezetésképp érdemes megemlíteni, hogy időjárásunkat majdhogynem megszámlálhatatlan elem, energia, áramlás és molekula együttese határozza meg. Legkorábban Edward Lorenz kezdett el foglalkozni a káoszelmélet pillangó-hatás névre hallgató elméletével, melynek lényege, hogy minden apró változás az egész rendszer működésére hatással van.

Bár a gondolat eléggé elrugaszkodottnak hangzik, nem mondható badarságnak.
Természetesen a különböző műszerek nem nézik a pillangó szárnyai által kavart levegő áramlását és egyéb nem túl lényeges tényezőket, de valójában tényleg nem hanyagolhatóak el teljes mértékben.
A különböző modellek: automaták, meteorológiai ballonok, repülőkre szerelt mérő készülékek és egyéb adatforrások felhasználásával bonyolult függvényeken keresztül vizsgálják és értékelik ki a légkör állapotát és lehetséges forgatókönyveket állítanak elő matematikai és fizikai szempontok szerint.
Itt visszakanyarodhatunk a pillangó-effektushoz egy pillanatra. Ha nem tudunk minden egyes molekulát, légáramlatot és a mozgásokat, energiaviszonyokat megfigyelni, hogyan tudnánk pontos képet kapni az időjárásról?
Nos a válasz az, hogy sehogy! (Habár valószínűleg, ha mindez teljesülne is, lennének tévedések és eltérések.)

Egy modell, legyen az a GFS vagy az ECMWF, hogy a két főmodellt említsük, a számára rendelkezésre álló adatokból dolgozik, melyek a nem teljes lefedettségnek köszönhetően igencsak hézagosak. A modell ebből kifolyólag pontatlan adatokkal számol, így már a kezdeti lépése sem 100%-os és ahogy az idő halad előre, hibát hibára halmoz.

Példának okáért a fent említett 2 modell ugyanazon időpontban való hőmérsékleti előrejelzésében is jól látszik az eltérés, pedig ez még csak 7 nap távlatban történik:

Szóval, ha valaki azt mondja, hogy négy hónap múlva havas idő lesz, vagy éppen 25 fok, talán csak bólintani érdemes és elengedni a témát, hiszen pontosan előre nem lehet jelezni ilyen időtávlatban. 🙂 Nagyjából 7-9 nap, amit még közepes beválási valószínűséggel előre lehet jelezni!