Mit takar a NASA bejelentése?
A múlt héten mi is megírtuk, hogy a NASA bejelentést tett a hét elején. Azóta számos médium lehozta a témát, miszerint a NASA és a Német Repülési Központ közös projektjében (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy- SOFIA) Boeing 747SP repülőgépére erősített távcsővel alaposabban vizsgálták meg égi kísérőnket.
Az új felfedezés során a Holdunk, napsugárzásnak kitett Clavius- kráter közelében fedeztek fel vízmolekulákat, melyek zárványokban, vagy a holdi regolit és más ásványok között nagyrészt kötött formában fordulhatnak elő, és mennyiségüket tekintve nem jelentősek (kb. 1 m3 holdi anyagot figyelembe véve 3 deciliter vízről van szó), mégis a tudományos közösség egyik fontos felfedezéséről van szó. Miért?
Az Apollo- missziók során a begyűjtött kőzeteket vizsgálva a tudósok úgy gondolták, hogy Holdunkon víz nem található, vagy ha igen, akkor minimális mennyiségben. Ezt a teóriát bontotta le az LRO Hold körül keringő szonda, és a vele utazó műszeregyüttes, mely évek óta kutat, és sikeresen derített fel a Hold déli és északi sarka környékén, folyamatosan árnyékban lévő kráterek alján vizet, aminek mennyisége a mostani felfedezés többszöröse.
A mostani eredmények azért kecsegtetőek, mert a Clavius- kráter környezetét közvetlen napsugárzás tartósan éri, és a sarkvidékektől távolabb eddig csak feltételezték a vízmolekulák lehetséges megjelenését. A küldetés eredményei alátámasztják a régebbi űrmissziók kutatásait.
Miért olyan jó hír ez nekünk?
Bár még képlékeny, és minden bizonnyal jelentős csúszást szenvednek az amerikai Artemis és kínai Chang’e küldetések, azok az eddigi legjelentősebb űrbéli küldetések lehetnek az elkövetkezendő 10 évben, és többtízéves átkát törhetik meg az eddig halogatott mélyűri emberes küldetéseknek. Földünk közvetlen környezetét (alacsony Föld körüli pályát) közel 50 éve nem hagytuk el, főként annak irdatlan magas költségei miatt.
Jelenlegi árakon 250 ezer forint, és 3 millió forint körül mozog 1, azaz egy kg hasznos teher Föld körüli pályára juttatása. Igen, az 1 liter víznek megfelelő mennyiségű tömeg. Ezek a nagy, emberes küldetések várhatóan számos olyan technológiai előnnyel járnának a későbbiekben, melyek egy része még mai napig csupán elméleti síkon, vagy SCI-FI regényekben és filmekben léteznek.
A kínai Chang’e küldetés előre láthatólag 2030-ra realizálódhat, akár jelentős nemzetközi összefogással, melyben a Roszkoszmosz és más űrügynökségek is részt vesznek. Nem titkolt céljuk a Hélium-3 izotóp alapos feltérképezése, és kísérleti bányászata. Ez a feltételezések szerint a Holdon “jelentős mennyiségben” van jelen a felszínhez közel. Nagyjából ugyanekkor készülhet el az első kísérleti eredményeivel a Franciaországban található ITER fúziós kísérleti erőmű, ami jelenleg a legszélesebb nemzetközi tudományos összefogásnak minősül. Az ITER számára az egyik legjobb “üzemanyag” lehet a He-3 izotóp a feltételezések szerint. Az emberiség egyik legnagyobb tudományos áttörése lenne, ha az eddigi fosszilis, vagy nukleáris erőművekről sikerülne valaha is áttérnünk a tiszta, fúziós energiára.
De ne szaladjunk ennyire előre. Jelenlegi tudásunk szerint már tisztában vagyunk vele, hogy egy esetleges holdbázis, melyet a több milliárd éve megszilárdult lávaalagútban helyezünk el, megvédene minket a kozmikus sugárzás egy jelentős részétől, valamint a mikrometeoritok okozta veszélytől. Ha a közelben, még ha csekély mennyiségben is, de vizet találunk, azzal meg tudnánk alapozni egy önmagát ellátó bázist a Holdon, mellyel jó eséllyel jelentős tudományos áttöréseket érhetnénk el.
A víz lebontható elektrolízissel hidrogénre és oxigénre, mellyel előállítható hajtóanyag, későbbi nagy volumenű küldetésekhez (Gateway Program), használhatjuk üzemanyagcellás elektoromos áram termelésre, valamint a nélkülözhetetlen oxigénellátásra.
Ha ezek mellett nagy jelentőségű fémek (alumínium, szilícium, kobalt, nátrium, kalcium, titán, lítium) közvetlen, vagy közvetett bányászata is meg tudna valósulni, akár kereskedelmi alapokon is hatékonyan működő állandó bázisok is elképzelhetőek lennének az évszázadunk második felére.
Bár feleslegesnek tűnik ennyire előre tekinteni, de jelentős lépcsőfok a holdi víz jelenléte. Ennek hiányában a költségek olyan magasak lennének, ami miatt újra évtizedes messzeségű álom lenne a mélyűri utazásunk, a Hold, vagy a Mars program.
Nagyon nehéz az előnyét megtalálni több milliárd dolláros költségvetéssel rendelkező misszióknak, miközben a Földünket szinte felforgattuk és folyamatosan kiszipolyozzuk. Növény és állatfajok tűnnek el miattunk, a tengerszint és a globális hőmérséklet emelkedik és az utánunk hagyott szemét csak nő és nő.
Az elmúlt 1000 évben az ember az egész bolygó arculatát megváltoztatta, hatással volt a légkör átalakítására. Mindezek mellett egy sor olyan technológiai áttörést ért el, ami a mai életünkben nélkülözhetetlenné vált a mindennapi ember számára. Van hova fejlődnünk. El kell érnünk, hogy az egyetlen bolygót, ahol jelenlegi tudásunk szerint az élet tartósan fent tud maradni, ne hozzuk olyan visszafordíthatatlan helyzetbe, hogy azzal az emberiség saját és a Földön fellelhető fajok nagy részét kiírtja.
Arra gondolni, hogy ezek az időben és térben messze található “befektetések”, technológiai akadályok leküzdése teljesen felesleges részben saját magunk ámítása is. Ökológiai lábnyomunkat mérsékelni tudjuk, de akár csak felére csökkenteni a fejlődés jelenlegi üteme szerint, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Az emberek információ és energiaéhsége jelentősen nő, miközben számos akadályt kellett lekűzdenünk. A mostani olvasók szinte egytől- egyig olyan zsebben hordható számítógépet, rendkívüli adatfeldolgozó képességgel és kicsi energiafelvétellel használnak (okostelefon, tablet), amit a következő képen szereplő telefonokkal lehetetlenség lett volna alig 20 évvel ezelőtt (adatsebességben mérve kb 3-7 percig tartott volna a cikk betöltése) és annak a kornak számítógépei kb 200- 400 wattot fogyasztottak szemben a mai telefonok átlagosan 10 wattos energiafelhasználásával.
A fejlődés nem az ördögtől való. Új technológiákkal, pl. vízszűrő és tisztító berendezések, 3D nyomtatás, hatékony energiafelhasználás, robotika bevetése a bányászatban, új kohászati technológiák, hatékonyabb, ellenállóbb anyagok, és eszközök készítése, az önellátás megteremtése most még élhetetlen környezetben mind olyan technológiai kihívás elé állít minket, aminek hasznát jelenleg nehéz felfogni (mint annak idején egy új 3310-es telefonnal a kezedben nehéz lett volna felfogni a Facebook érdemi hasznosságát).
A mostani felfedezés azért nagy áttörés, mert nem csak az égi kísérőnk sarkvidéki régióiban fordul elő a víz, hanem alacsonyabb szélességi fokon is jelen van, még ha sokszorosan csekélyebb formában is. Ez valamelyest mérsékli a nagy szélsőséget a hőmérsékletek tekintetében, egyszerűbbé válhat a telekommunikáció, hatékonyabb energiagyűjtést, és felhasználást valósíthat meg.
Készítette: Erdős László
Forrás:
https://www.nasa.gov/press-release/nasa-s-sofia-discovers-water-on-sunlit-surface-of-moon/
https://hu.wikipedia.org/
Kiemelt kép: Farkas Ágnes- Metkép->A ti csoportotok!
