A fehér karácsony már csak gyerekkori emlék marad?
Domak Viktor, 2020. december 15.
Az ünnepek közeledtével a lakosság jelentős hányada azon kezd pörögni, hogy karácsonyra lesz-e említésre méltó hótakaró, lesz-e fehér karácsony? Nem véletlen motoszkál ez sokak fejében, mert az utóbbi egy-két évszázadban kialakult az a kollektív nézet, hogy karácsonykor hidegnek és hónak kell lennie.
Személyes gondolatom, hogy ez az ünnepi tájkép igény azért alakulhatott ki, mert a fehérség a megtisztulás, a nyugalom színe, vagy éppen csak azért, mert az újkor első felének klimatológiailag „kis jégkorszaknak” nevezett periódusában (XV. sz. – XIX. sz.) annyira általánossá vált, hogy az év utolsó hetein jelentős hideg van és egész Európát hó fedi, hogy más időjárás elképzelhetetlen volt az ünnepi időszakban. Az említett korszakban Európa átlaghőmérséklete az előző 4-5000 évhez képest átlagban 1-2 °C-kal alacsonyabb volt. A gleccserek lejjebb húzódtak, a nyarak is hűvösebbek, esősebbek voltak, és a Kárpát-medencét is a legtöbb évben novembertől márciusig hó borította.
Másik gondolatom, a XIX. században elterjedő fenyőfa állítás szokásához kapcsolódik. Mivel a fenyők az éghajlati övünkön, őshonosan olyan tengerszint feletti magasságban élnek, ahol ebben az időszakban állandó a hóval borítottság, így ez a kép társulhatott a generációk során. A mai populáris média is a havas, fehér karácsony idilli képét sulykolja belénk, így elég kiábrándító tud lenni a lucskos, meleg idő ünnepekkor.
Vizsgáljuk meg az általunk ismert statisztikák alapján, hogy mennyire általános jelenség a hóval borítottság a kis hazánkban, Krisztus születésének ünnepén:
Az idősebb korosztály mellett, az X és Y generáció is a gyerekkorából nagy részt hideg, havas, fehér karácsonyokra emlékszik. Ez vajon így történt, vagy csak az emlékeink csalnak? Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1871 óta gyűjti az adatokat, amelyekből kiderülhet mennyire van igazunk. Ha 1910-től 2010-ig tartó időszakot vesszük figyelembe, mindössze 34 alkalommal volt szenteste említésre méltó hótakaró az ország nagy részén. Ebből 22 a vizsgált időszak első 40 évében. Nem véletlen, hogy nagyszüleinkben a fehér karácsony emléke maradt meg. A 60-as évektől jelentősen lecsökkent a hóval borított napok száma. A jövőre vonatkozó klíma modellek további melegedést mutatnak.
A 21. század végére jó, ha 10 évente egy havas ünnepre számíthatunk. A fehér karácsonyok gyakoriságának csökkenése is jó mutatószám a klímaváltozás mértékére. Aki klíma szkeptikussal vitázik, ütőlapként előveheti ezt a példát. (adatok forrása: OMSz)
Milyen feltételek szükségesek, hogy klasszikus havas táj és hideg idő legyen a Jézuska érkezésekor?
Ehhez sok feltételnek teljesülnie kell, és az utóbbi években ezek összhangja egyre ritkább. Először is létre kell jönnie egy kiterjedt hidegbázisnak, nem csak a Sarkkörön túl, hanem ideálisabb esetben Nyugat-Szibéria és a Kelet-Európai-síkság felett.
A következő feltétel, hogy létrejöjjön egy erő, ami ezt a hideget a Kárpát-medencébe lehúzza. Erre legideálisabb egy az Atlanti-óceán északkeleti medencéje felett kialakult anticiklon, amely a Brit szigetek fölé is nyúlik. Az anticiklonokban a levegő áramlása, a ciklonokkal ellentétben, középpontból kifelé történik. Az anticiklonok az északi féltekén a Föld forgása okozta Corilois erő hatására az óramutató járásával megegyező irányban forognak, így Észak, Északkelet felől szabad utat engedhet a hideg levegőnek.
De mi kell még ahhoz, hogy ebből havazás is legyen? Ha megfelelő földrajzi „mélységig” eljut a hideg levegő, ez a Földközi-tenger medencéjében mediterrán ciklont is generálhat. Az enyhe, nedves mediterrán levegő, ha összekeveredik a leszívott sarki hideggel és a ciklon pályája megfelelő szögben találja el az országot, abból jelentős mennyiségű hó hullhat. Azért fontos a ciklon mozgása, mert akármekkora erejű is a leszívott hideg, a mediciklonok keleti előoldalán általában eső, vagy vegyes halmazállapotú csapadék a jellemző, legtöbbször a nyugati hideg oldaluk okoz kiterjedt havazást.
Eme időjárási helyzetnek kialakulása az utóbbi időben egyre ritkább, ugyanis a téli időszakban egyre ritkább, hogy ilyen kiterjedt anticiklon kialakuljon az Atlanti-óceán keleti medencéjében és az Északi-tenger környékén, ugyanis az utóbbi években ezeken a területeken inkább aktív ciklon tevékenység a jellemző. A klímaváltozás hatására az Atlanti-Óceán és melléktengereinek vize is egyre melegebb, ez viszont a ciklontevékenységet sarkalja. Az „óceáni hatás” így egyre gyakoribb a Kárpát-medencében. Az utóbbi években és jórészt ezen okból voltak ilyen enyhe teleink, csak egy-két rövid, pár hetes hideg időszakkal.
Idén kecsegtet-e valami jóval az időjárás?
Ez év decemberében is a fentebb említett területeken inkább a ciklontevékenység jellemző. Az a magas nyomású képződmény, amely utat engedhetne a hideg levegőnek, inkább felettünk és tőlünk keletebbre helyezkedik el. Jelenleg karácsonyig nem sok esély látszódik, hogy ez a helyzet felboruljon, így marad a nyirkos, ködös szélcsendes idő. Ezt a helyzetet Kárpáti-hidegpárnának is nevezik. Csapadékra sem kell számítanunk.
Ez az állapot közvetlen karácsonyig fennmaradhat. December 21-22. környékén egy több középpontú ciklonrendszer hidegfrontja keletebbre tolhatja a felettünk veszteglő anticiklont. Várhatóan a jövőhét elején érkező hidegfront és az ahhoz kapcsolódó csapadék még nem hoz gyökeres változást a tél tekintetében, ugyanakkor a hegyekben nem zárható ki havazás. A frontot követően erős előoldali áramlás következtében december 23-24-e mondhatni tavasziasan telhet. Délen, délnyugaton a jelenlegi számítások alapján, akár 11-13 fokos enyhe idő is lehet átmenetileg. A szenteste átvonult hidegfront mögött megindulhat a hideg levegő beáramlása. Még nagy a bizonytalanság a sarki légtömeg leszívódásának mértékével kapcsoltban, de ha az Adriáig képes lezúdulni a hideg, abban az esetben karácsony másnapja már megkaphatja a hőn áhított havat.
A hosszútávú előrejelzéseinkben , ahogy közelítünk az ünnepekhez, jelentkezni fogunk. Bízzunk a fehér karácsonyban!
Az utolsó pillanatban történő változásokra jó példa az emlékeimben 2009 decembere. Még a hónap elején nagyon kemény hideg tört be hozzánk. A hó közepére pedig egy mediciklon robogott végig az országon, szinte mindenhol 30-40 cm szilárd csapadékot hagyva maga után. Sűrű, porhó hullott, mert a havazás közben -7, -8 C°-ot mérhettünk, ami hazánkban ritka. Egy héttel azt ünnepek előtt egyértelműen látszott, hogy marad a zimankó és a lehullott nagy mennyiségű hó is, viszont egy számítás kiugrott a többi közül és egyedüliként jelentős felmelegedést mutatott. Az idő múlásával az az egy forgatókönyv kezdett dominálni és közel 20 °C-os, tavaszi idő kerekedett, majd szentestére az összes hó eltűnt. Ilyen mértékű változás az előrejelzésekben idén sem tudok kizárni.
A cikkírójának nagy álma a fehér karácsony, mert már sok éve nem látott havat az ünnepekkor. 🙂
Békés, Boldog Ünnepeket Kívánok a MetKép csapattal együtt! 🙂
Borítókép: Igali Lászlóné Gyöngyi – MetKép->A ti csoportotok!
