Ajég, és a hó titkai!
Lassan itt a tél, jövőhéten (2019.12.02.) már hóval is kecsegtet, jönnek a fagyok, a korcsolya szezon. Bizony ezek a téli “mindennapi” jelenségek is furcsa módon lettek olyanok, amilyenek.
Ebben a rövid írásban igyekszem bemutatni, miért is látjuk, vagy érezzük őket hidegnek, csúszósnak és fehérnek.
Miért csúszik a jég?
Érdemes először bevezetni, mi is az a jég pontosan. A víz molekulák között van egy úgynevezett másodrendű kölcsönhatás, amit hidrogénhíd-kölcsönhatásnak hívunk. Nem kell tőle megijedni, annyit jelent, hogy a vízben az oxigén atom képviseli a negatívabb pólust, a hidrogén a pozitívat és 2 víz molekulájának a negatív és pozitív pólusai vonzák egymást. Persze beszélhetnénk a köztük lévő taszító erőről is, de elég róla annyit tudni, hogy a vonzó és taszító hatás révén alakul ki ez a hidrogénhíd olyan mértékben, hogy a víz hideg hatására 0 fok alatt kristályrácsba rendeződhessen.
Ez a szerkezet önmagában nem biztosítaná, hogy csúszik a jég, szóval, ha korcsolyával rámennénk, orra esnénk.
Vannak mulatságos teóriák a csúszás okára, pl.: tömeg hatására a jég alattunk folyékonnyá válik. Nos, amennyiben nem vagyunk nagyjából 5 tonnások, ez nem fog megtörténni. 😀
Ennél egyszerűbb oka van, a felső rétege a jégnek a kristályban nem tart erősen, a korcsolya hatására felszakad és néhány atom vastagon megszűnik a szabályos szerkezet és csúszni fog.
Miért fehér a hó?
A tökéletes jégkristály átlátszó, de a hó mégis fehér. Ennek az oka, hogy a molekulák kötései között levegő található, mikroszkópikus üregekben. Ez a levegő hatására a rács atomjai makro méretekben szabálytalanul rendeződnek (“üregesen”) és ennek hatására, illetve a beékelődő levegőnek köszönhetően visszaverik a fénysugarakat (reflexió) és fehérnek látszanak.
Miért színes a hó olykor?
Ismerjük a sárga hóval kapcsolatos poénokat, de nem csak attól válik színessé a hó. Kémiailag tiszta hó nem létezik, mivel a légkörben oldódik a vízbe különböző anyagok hada, de optikailag tisztának láthatjuk, ekkor fehér.
A sárga színű hó, a vizeleten túlmenően, a kén, illetve a nitrogén vegyületeinek és oldódásának köszönhetően keletkezik, leggyakrabban gyáraknál.
A szürke hó a kéményekből kibocsátott korom és hamu színét viszi.
Ismerjük a mondást, hogy “majd, ha piros hó esik!” Nos, ne szóljunk elhamarkodottan, hiszen lehetséges. Ennek oka általában a Szaharából érkező vörös homok, de okozhatják egyes fémvegyületek is, pl.: vas vegyületei, melyeket gyárak bocsáthatnak ki, ám ez viszonylag ritka.
Reméljük érthető és érdekes volt a téli szezon néhány apróságáról szóló cikkünk és köszönjük, hogy végig olvasta!
Ha további érdekes anyagokat böngészve elmélyedne a meteorológia tudományában:
Felhőatlasz
Makroszinoptikus helyzetek Európában
Meteorológiai ismertető a szupercellákról, zivatarokról, zivatarrendszerekről
Borító: www.dunyalilar.org
